I. Az Egyesület megalakítása.

1.) A lapkiadói tevékenység közös érdekeinek előmozdítására a tagok érdekeinek egyeztetésére, azok képviseletére a felek önkéntes alapon az 1989. évi II. tv. alapján egyesületet alapítanak.

2.) Az Egyesület neve: Magyar Lapkiadók Egyesülete
Székhelye: 1016Budapest. Naphegy tér 8. V. épület

3.) Az Egyesület jogi személy.

4.) Az Egyesület a bírósági nyilvántartásba-vétellel jön létre és működését 1990. január 1. napjával országos jelleggel kezdi meg. Tevékenysége határozatlan időre szól.

II. Az Egyesület célja és működésének alapelvei.

5.) Az Egyesület a lapkiadást folytató vállalkozások közös gazdasági érdekeit egyezteti és képviseli a kormánnyal, a politikai intézményekkel, a pártokkal, a gazdálkodó üzletfelekkel szemben. Célja a nyomtatott sajtó előnyeinek markáns képviselete médiapiac minden szereplője irányában, az egyesület tagjainak hazai és nemzetközi tapasztalatainak felhasználásával.

6.) A munkáltató, tulajdonosi érdekek védelmében együttműködik minden olyan szervezettel, amelyik a lapkiadáshoz kapcsolódik.

7.) A lapkiadói érdekek érvényesítését biztosító jogszabályok kiadását kezdeményezi. Véleményezi a szakmára vonatkozó jogszabályok tervezetét.

8.) Kialakítja a szakmára vonatkozó állásfoglalásokat és javaslatokat.

9.) A Közgyűlés állásfoglalása alapján elvégzi a tagok szakembereinek speciális szakmai képzését, továbbképzését, rendezvények szervezését. Az Egyesület felnőttképző Intézetet alapít és tart fenn az olvasásra nevelési program fejlesztése érdekében, amely pedagógus továbbképzéssel és egyéb, a kiadók, a tagok számára fontos szakmai képzéssel foglalkozik akkreditált formában. A Közgyűlés /Elnökség/ felhatalmazása alapján saját kezdeményezésre, illetve tagi megbízás ellentételeként díjazásért szolgáltatásokat végez. A tagok számára olyan költségcsökkentő szolgáltatásokat nyújt, amivel támogatja, segíti a tagok hatékonyabb munkáját. Az egyesület infrastrukturális hátteret biztosít a tagok felső-vezetői részére, amelynek segítségével növelhető az egyesületi működés hatékonysága.

10.) Külföldi partnerszervezeteivel kapcsolatokat szervez és tart fenn, a külföldi tapasztalatokat megismerteti, és azok hazai hasznosításában közreműködik.

11.) Tagjai részére szakmai találkozókat szervez. Az egyesület tagjai számára megteremti a szervezeti kereteket (ld. Munkabizottságok) a szabadabb kommunikáció és a tagok közti tapasztalat-csere biztosítására.

12.) Fellép a tagok gazdasági, üzleti érdekeinek képviseletében más gazdasági szereplők irányába.
13.) Szorgalmazza a korrekt üzleti magatartás elterjedését, népszerűsíti az élenjáró üzleti megoldásokat, erősíti az etikus magatartást mind a kiadói, mind az újságírói szférában, fejleszti, erősíti a lapkiadói iparág tekintélyét.

III. Tagsági viszonyok, a tagok jogai és kötelezettségei.

14.) Az Egyesületnek tagja lehet minden természetes és jogi személy, aki Magyarországon lapot ad ki, elfogadja az Egyesület alapszabályát, és belépési nyilatkozatában vállalja, hogy az Egyesület munkájában részt vesz, és fizeti a tagdíjat.

15.) A tagsági viszony - az alapítói tagság esetétől eltekintve - felvétellel jön létre. A tag felvételéről – írásbeli felvételi kérelme alapján – az Elnökség dönt.

16.) A tagokat az Elnökség kétharmados többségű határozatával lehet felvenni. A felvételt kérő -amennyiben felvételi kérelmét az Elnökség elutasította és – kérelmét továbbiakban is fenntartja, azt a Közgyűlésnek benyújthatja. Ebben az esetben a Közgyűlés egyszerű többséggel dönt a felvételi kérelem elfogadásáról, vagy elutasításáról.
           
17.) Az Egyesület tagjának jogai:

1. részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, továbbá a Közgyűlés határozatainak meghozatalában, észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesület működésével kapcsolatban;
2. a tag ajánlásokat tehet az Egyesületet érintő kérdések megtárgyalására;
3. felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről, amelyre az Egyesület 30 napon belül köteles választ adni;
4. választhat, illetve választható az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerveibe, illetve tisztségeire;
5. indítványt tehet a Közgyűlés és az Elnökség napirendi pontjaira;
6. betekinthet az Egyesület nyilvántartásába;
7. a tagok egyharmada írásban ok és cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti.

18.) Az Egyesület természetes személy, tagjai jogaikat kizárólag személyesen gyakorolhatják. A jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti tagok jogaikat képviselőik útján gyakorolják.
19.) Az Egyesület tagja köteles az Egyesület Alapszabályát, határozatait betartani, valamint részt venni az Egyesület munkájában, elősegíteni a kitűzött célok megvalósítását.

20.) A tagsági viszony megszűnik:

- kizárással,
- kilépéssel,
- tag cégjegyzékből történő törlésével,
- természetes személy tag halálával,
- az Egyesület megszűnésével,

21.) A Közgyűlés kizárhatja az Egyesület sorából azt a tagot, amely bármilyen, az Egyesülettel kapcsolatos tag-, és egyéb díjfizetési kötelezettségének legalább fél éve  felszólítás ellenére sem tesz eleget, de a tagsági viszony idejére a tagdíjat köteles megfizetni.

22.) A Közgyűlés kizárhatja azt a tagot, aki jogszabály, vagy alapszabály ellenes tevékenységet végez.

23.) Az Elnökség kizárhatja a tagok sorából azt a tagot, amelynek lapkiadói tevékenysége időközben megszűnik.
24.) A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozatot a tudomására jutásától számított 30 napon belül a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság előtt megtámadhatja.

25.) A tagsági viszony megszűnése nem mentesíti a tagot a tagsága idején keletkezett és tagsága időtartamára vonatkozó kötelezettségek teljesítése alól.

26.) A kilépési szándékot az Elnökséghez kell írásban bejelenteni. A kilépő tag kilépettnek tekinthető az Elnökséghez megküldött lemondó nyilatkozatával.
27.) A tagdíjat az Elnökség javaslatára a Közgyűlés állapítja meg.

IV. Az Egyesület szervezete.

1. Közgyűlés
2. Elnökség

A. Közgyűlés

28.) Az Egyesület legfőbb szerve a tagok összességéből álló Közgyűlés.

29.) A Közgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni a napirendi pontok a hely és időpont, valamint a határozatképtelenség esetén meghatározott új időpont megjelölésével.
30.) A Közgyűlést össze kell hívni:

- ha a tagok egyharmada cél és az ok megjelölésével írásban kéri ezt,
- ha az Elnökség rendkívüli Közgyűlés összehívását tartja szükségesnek,
- ha a felügyeleti szerv a Közgyűlés összehívását elrendeli.

31.) A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

1. az Alapszabály megállapítása és módosítása;
2. az éves tagdíj meghatározása;
3. az éves költségvetés elfogadása;
4. az Elnök és az Elnökségi tagok megválasztása és felmentése;
5. az Elnökség éves beszámolójának elfogadása
6. az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának megállapítása és módosítása;
7. az Egyesület szétválásának, feloszlatásának, vagy más társadalmi szervezettel történő egyesülésének kimondása;
8. tag kizárása;
9. döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal;
10. gazdasági társaság létrehozása

32.) A Közgyűlés összehívásáról az Elnökség gondoskodik. A Közgyűlés üléseit az Elnök vezeti. Az Elnök a Közgyűlés levezetésével mást is megbízhat.
33.) A közgyűlés összehívásáról szóló meghívót legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt meg kell küldeni a tagnyilvántartásban szereplő tagoknak. A meghívónak tartalmaznia kell a Közgyűlés helyét, időpontját és napirendjét, valamint a határozatképtelenség esetén követendő eljárást. A képviseleti joggal felruházott tag távolmaradása esetén teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező megbízott járhat el. A Közgyűlésre az Elnökség tanácskozási joggal bárkit meghívhat.

34.) A Közgyűlés akkor határozatképes, ha a tagok legalább 50%-a plusz 1 tag jelen van. A Közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van.

35.) A Közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Minden tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén a beterjesztett javaslat elutasításra kerül.

36.) A Közgyűlési meghívóban közölni kell azt az időpontot, amikor az ismételt taggyűlést meg kell tartani, ha az eredeti időpontban a Közgyűlés nem határozatképes. A megismételt Közgyűlés a meghívóban közölt napirendi pontok körében határozatképes, amennyiben a tagok 40 százalékaplusz 1  tag jelen van.
37.) A Közgyűlés határozatait a jelenlévő tagok kétharmados szótöbbségével hozza meg a következő kérdésekben:

1. az Alapszabály elfogadása, módosítása;
2. az Egyesület szétválásának, feloszlásának, más Egyesülettel történő egyesülés kimondása;
3. a tag kizárása,
4. a Szervezeti és Működési Szabályzat megállapítása és módosítása,
5. az éves tagdíj meghatározása,
6. az éves költségvetés elfogadása,
7. az előző évi költségvetés teljesítéséről szóló beszámoló elfogadása.
8. gazdasági társaság létrehozása

38.) A Közgyűlés ülései nyilvánosak. A tagok szótöbbséggel hozott határozattal a nyilvánosságot kizárhatják, ha valamely Egyesületi tag jogos érdekének védelme vagy közérdek ezt szükségessé teszi.

39.) A Közgyűlés határozatait nyílt szavazással hozza, kivéve a személyi kérdéseket, amelyekben csak titkosan lehet szavazni. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több, mint felét megkapta. Amennyiben a jelöltek közül valaki nem kapja meg az érvényes szavazatok több, mint felét, abban az esetben a tisztségre jelölt két legtöbb szavazatot szerzett személy között újabb szavazást kell tartani. A megismételt szavazás nyertese a legtöbb szavazatot kapott személy lesz. A jelenlevők egyharmadának kezdeményezésére a levezető elnök bármely kérdésben elrendelheti a titkos szavazást.

40.) A Közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök és két, a Közgyűlés által megválasztott tag hitelesít. A Közgyűlés határozatait írásos formában hozza meg, a Határozatok könyvébe bejegyzi.

B. Elnökség

41.) Az Elnökség két Közgyűlés közötti időszakban irányítja az Egyesület működését. Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább négyszer ülésezik. Az Elnökség az Elnökből és nyolc elnökségi tagból áll. A nyolc elnökségi tagot a Közgyűlés választja meg, a megválasztottak – az egyéb feltételek fennállása esetén- a megválasztásuktól számított két évig tagjai az Elnökségnek. Az  Egyesület Elnökét két éves időtartamra a Közgyűlés választja. Az Elnök egy alkalommal további kétéves időtartamra újraválasztható.

42.) Az Elnökségbe egy tagtól csak egy személy választható. A választás során törekedni kell arra, hogy az Elnökségben minden jelentős kiadói terület képviselője jelen legyen.Az elnökség tagjait személyükben választják meg. Az Elnökségből év közben kieső tag helyére az Elnökség új személyt kooptálhat.

 43.) Az Elnökségi testületet az Elnök vezeti. Az Elnökség határozatképes, ha az ülésen legalább öt elnökségi tag jelen van.

44.) Az Elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik:

1. az Egyesület tevékenységének irányítása,
2. a Közgyűlés összehívása,
3. az Egyesület Főtitkáránakkinevezése és felmentése;díjazásának megállapítása,
4. gyakorolja a munkáltatói jogokat az Egyesület Főtitkára felett,
5. új tagok felvétele,
6. a Közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása és ellenőrzése,
7. kapcsolattartás más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel;
8. irányítja az Egyesület gazdálkodását; az Egyesület gazdálkodásának felügyelete felkért szakértők által,
9. a tagdíjfizetés ütemezésének meghatározása.

45.) Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.

46.) Egyebekben az Elnökség elkészíti ügyrendjét, mely szerint működik. Az ügyrend nem lehet ellentétes az Alapszabály rendelkezéseivel.

47.) Az Elnökség speciális ügyekre munkabizottságokat nevezhet ki.

V. Az Egyesület tisztségviselői

a.) Az Egyesület elnöke,
b.) Az egyesület alelnökei,
c.) Az egyesület főtitkára

A. Az Egyesület Elnöke

48.) Az Elnök két Elnökségi ülés között dönthet mindazokban a kérdésekben, amelyek nem tartoznak a Közgyűlés, vagy az Elnökség kizárólagos hatáskörébe. Az Elnökséget az Elnök, vagy megbízásából a Főtitkár írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább tíz nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az Elnökség ülései nyilvánosak.
Az Elnököt távollétében az Elnökség által kijelölt alelnök helyettesíti.

49.) Az Elnök feladata és hatásköre:

1. az Elnökség tevékenységének irányítása;
2. döntés és intézkedés az Elnökség ülései közötti időszakban az Elnökség hatáskörébe tartozó kérdésekben;
3. a Közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása és ellenőrzése;
4. kapcsolattartás más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel;
5. irányítja az Elnökség munkáját;
6. vezeti az Elnökség üléseit;
7. képviseli az Egyesületet;
8. intézkedik és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;
9. összehívja az Elnökség üléseit;
10. utalványozási jogot gyakorol;
11. minden olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály az Elnök hatáskörébe utal.

50.) Az Elnök tisztsége megszűnik:

1. megbízása lejártával,
2. lemondással,
3. felmentéssel,
4. halálával.

51.) Az Elnökség az 50. pont b, c, d alpontjainak esetében rendkívüli közgyűlést hív össze Elnökválasztás céljából.

B.) Az Egyesület Alelnöke(i)

52.) Az Elnökség saját soraiból legfeljebb két Alelnököt választhat.
53.) Az Elnököt távollétében az Elnökség által megbízott Alelnök helyettesíti.

C.) Az Egyesület Főtitkára

54.) Az Egyesület operatív működését, az Egyesület munkaszervezetének irányítását az Egyesülettel munkaviszonyban álló Főtitkár látja el.

55.) A Főtitkár az Elnökség által kinevezett az Egyesülettel munkaviszonyban álló személy, aki két Közgyűlés között az Elnökség irányítása alatt operatívan szervezi az Egyesület munkáját, és meghatározott körben  képviseli a szervezetet.

56.) A Főtitkár feletti munkáltatói jogokat az Elnökség gyakorolja, figyelemmel a kinevezésre, felmentésre, díjazására vonatkozó jogok gyakorlására.

57.) A Főtitkár feladata

- a Közgyűlési és az Elnökségi ülések előkészítése;
- az Egyesület Irodájának vezetése, az Egyesület munkavállalói felett a munkáltatói jogok gyakorlása;
- a Közgyűlés és /vagy az Elnökség felhatalmazása alapján az Egyesület nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat,
- a munkabizottságok munkájának összehangolása;
- mindaz, amit a Közgyűlés, vagy az Elnökség feladatkörébe utal.

VI. A vezető tisztségviselők megválasztása

58.) Az Elnök és az Elnökség tagjainak megválasztása Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A Közgyűlés külön szavaz az elnök személyére, majd külön körben szavaz az Elnökség tagjainak személyére.

59.) Az Elnökség legalább a Közgyűlést megelőző 30 nappal 3-5 főből álló Jelölő Bizottságot állít fel. A jelölő Bizottság feladata, hogy minden tagszervezettel konzultáljon az Elnök és az Elnökségi tagok személyéről.

60.) A Jelölő Bizottság tagjait az Elnökség bízza meg egyszerű szótöbbséggel. Az Elnökség a Jelölő Bizottság tagjai közül elnököt bíz meg.

61.) A Jelölő Bizottság feladata, hogy az Egyesület minden tagszervezete megkérdezése alapján összeállítsa a vezető testületekbe jelölt személyek listáját.

62.) A Közgyűlésen jelölő listát kell összeállítani, amit a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel fogad el. A közgyűlésen bármely tagnak jogában áll a Jelölő Bizottság ajánlásában nem szereplő személyt is a jelölő listára javasolni. Ebben az esetben a Közgyűlés szintén egyszerű szótöbbséggel veszi fel a javasolt személyt a jelölő listára.
 
63.) Az Elnök és az Elnökség tagjainak megválasztása jelölőlista alapján történik. A jelölőlistára a Jelölő Bizottság tesz javaslatot a legszélesebb támogatással bíró személyek köréből. A jelölőlistát az egyesület Közgyűlése fogadja el egyszerű szótöbbséggel. Az elnöki pozícióra vonatkozó listára legfeljebb három, az elnökségi pozíciókra vonatkozó listára legfeljebb 12 személy neve vehető fel. Az elnökségi pozíciókra vonatkozó 12 fős lista automatikusan kiegészül azon személyek nevével, akik szerepeltek az elnöki pozícióra vonatkozó jelölőlistán, de nem lettek megválasztva elnöknek. A jelölőlistára csak olyan személyek vehetők fel, akik készek ellátni a feladatkört megválasztásuk esetén. A jelölőlistára a Közgyűlésen bárki tehet más javaslatot. E javaslatok akkor kerülhetnek fel a jelölőlistára, ha a jelenlévők szavazatainak legalább 50 %-át megkapták.

64.) A titkos szavazás akkor érvényes, ha a szavazólapon éppen annyi számú név van, amennyi megválasztása szükséges. Szavazni olyan személyre is lehet, aki nem szerepel a jelölőlistán.
Amennyiben az Elnökség tagjai esetében több személy kapja meg a megválasztáshoz szükséges szavazatarányt, mint amennyi az Elnökség létszáma, akkor a legtöbb támogató szavazatot kapott személyek kerülnek be az Elnökségbe.

65.) Az Elnökség tagjaira való javaslattétel, a jelölőlista összeállítása során törekedni kell arra, hogy az Elnökségben minden jelentős kiadói csoport képviselője jelen legyen.

66.) A titkosan leadott szavazatok összeszámlálását, a választás eredményének kihirdetését a Közgyűlés által a választás időtartamára választott 3 fős Szavazatszámláló Bizottság végzi.

VII. Az Egyesület képviselete és jegyzése

67.) Az Egyesületet kívülálló harmadik személyekkel szemben és hatóságok előtt az Elnök és a Főtitkár önállóan egy személyben jogosult képviselni, a cégszerűen aláírási jog gyakorlásának VII/68. pontban rögzített szabályainak betartásával. Az Egyesület nevében jogokat szerezni, és kötelezettségeket vállalni az Elnök és a Főtitkár az Alapszabályban, a Szervezeti és Működési Szabályzatban, valamint a Közgyűlés és az Elnökség által meghatározott módon jogosult.

68.) Az Elnök és a Főtitkár az Egyesületet akként jegyzik, hogy az Egyesület előírt, előnyomott, vagy nyomtatott elnevezése alá nevüket önállóan, minden korlátozástól mentesen hiteles cégaláírási nyilatkozatuknak megfelelően - saját névaláírásukkal látják el.                      

VIII. Az Egyesület vagyona és gazdálkodása.

69.) Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet a Közgyűlés fogad el. Az Egyesület gazdálkodásáról az Elnökség jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjeszt. Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel.
70.) Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért - a befizetett tagdíjakon túlmenően - nem felelnek. Az Egyesület vállalkozási tevékenységéből származó bevételének megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi.
71.) Az Egyesület pénzeszközeit számlán kezeli.
72.) Az Egyesület működéséhez szükséges bevételeket az alábbiak jelentik:

- tagsági díjak, amelyet a Közgyűlés állapít meg;
- magán és jogi személyek támogatásai;
- az Egyesület gazdasági, vállalkozási tevékenységéből származó bevétel;
- rendezvény bevétel;
- egyéb bevételek.

73.) Az éves költségvetésben nem szereplő tételekről az éves költségvetés maximum 5 százalékáig a Főtitkár, 10 százalékáig az Elnök, az ezt meghaladó összegről az Elnökség dönthet.

IX. Az Egyesület megszűnése.

74.) Az Egyesület – ha erről legfőbb szerve dönt - megszűnik feloszlással, más társadalmi szervezettel való egyesüléssel, illetve szétválásával. Megszűnik továbbá feloszlatással, illetőleg megszűnésének megállapításával, továbbá illetőleg akkor, ha a tagok száma 10 alá csökken.
75.) Az Egyesület megszűnésének elhatározása esetén végelszámolóként az Egyesület Elnöksége jár el.

76.) Az Egyesület megszűnése esetén a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyont a hozzájárulás arányában kell a tagok között felosztani.
77.) Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv, az 1989. évi II. törvény, valamint a mindenkor hatályos egyéb jogszabályok irányadóak.

78.) Az Egyesület Alapszabályának módosítását a 2006. május 25-i Közgyűlés fogadta el.

Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva:

Budapest. 2007. április 27.

Az alapszabályt innen töltheti le .pdf formátumban.